Topper Harleyra ezúttal a buddhista szerzetesek között talál rá a CIA. A harcos itt próbálja elfelejteni régi szerelmét, hogy a kőfejtés filozófiájának szentelhesse az életét. Az elnök azonban különleges feladattal bízza meg, a titokban-hozzuk-vissza-a-fiúkat akció keretében egy iraki börtöntáborból kell kiszabadítania az amerikai foglyokat. A fergeteges paródiában az elnök nem más, mint Tug Benson ezredes az első részből.
A háború borzalmas. Chris Kyle pedig a borzalom nagymestere. Gyerekkorában Texasban járt az apjával vadászni, 2001 szeptembere után pedig úgy érezte, a hazájának szüksége van rá. Tengerészgyalogos-kommandós lett, és Irakban vált mesterlövésszé: az első vonalban harcolt, de mindig egyedül volt; kilométeres távolságokból ugyanúgy, mint közelharcban, egy szál pisztollyal a kezében. A Pentagon dokumentációja szerint 150 ellenséges katonával végzett. Nem csoda, hogy úgy hívták: "el Shaitan", az ördög. A háború azonban nem diadalmenet: a film nemcsak a győzelmekről, hanem a szörnyű megpróbáltatásokról, sebesülésekről és a bajtársak haláláról is szól.
Billy Lynn és héttagú csapata hősként tér haza Irakból. Feletteseik utasítására részt kell venniük egy, a háborút népszerűsítő országos körúton. Miután megtudják, hogy a kormány visszavezényli őket a háborús térségbe, Billyn kiábrándultság és harag lesz úrrá. Vívódásai középpontjában az áll, hogy vajon van-e értelme az idegenben szerzett békének, ha az ő életében ezáltal konfliktusok és háborúk születnek azáltal, hogy személyes kapcsolatai szétporladnak a távol töltött idő alatt?!
Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.
2003-ban, azaz 30 évvel a vietnami háború után Larry „Doc” Shepherd (Steve Carell) felkeresi korábbi bajtársait, Sal Nealont (Bryan Cranston) és Richard Muellert (Laurence Fishburne), hogy segítsenek neki eltemetni fiát, Marnie-t, aki életét vesztette az iraki hadszíntéren. Kissé vonakodva ugyan, de végül Doc-kal tartanak és útjuk során többször felsejlik a háború emléke, ami megváltoztatta, sőt a mai napig is formálja életüket, személyiségüket.
A Stanley Weiser (Tőzsdecápák) által jegyzett történet hipotézise szerint Bush személyiségére és egész életére egy „apakomplexus” nyomta rá a bélyegét. Az ifjú George egy olyan patinás családba született bele, ahol a férfiutódoktól elvárás, hogy választott hivatásukban a lehető legmagasabb szintre jussanak el. Bush ezzel a teherrel nagyon sokáig nem tudott megbirkózni, úgy érezte, mindenki az apját látja benne, miközben esélye sincs rá, hogy az ő sikereit megismételje. Fiatalsága így az alkohol és nők bűvkörében telt el, egyik – apja által szerzett – munkától vándorolt a másikig, és egészen 40 éves koráig képtelen volt eldönteni, mihez kezdjen az életével – legalábbis Stone és Weiser interpretációja szerint.
Bagdad 2003-as megszállása idején Roy Miller tiszthelyettes és osztaga tömegpusztító fegyvereket keresnek az informátorok által megadott helyeken. Életük kockáztatásával hatolnak be a hol orvlövészeket, hol más veszélyeket rejtő helyekre, de mindig valami mást találnak, mint amiért jöttek. Millernek gyanús lesz a sok hamis nyom és az őt elhallgattatni próbáló főtisztek, és amikor egy akció során véletlenül érdekes információra bukkan és a saját kezébe veszi az irányítást, olyan események lavináját indítja el, amelyek nem csak őt és osztagát sodorják halálos veszélybe, de hatással lehetnek a háború kimenetére is.
Néhány újságíró kísérletet tesz arra, hogy betekintést nyerjenek a 2003-as, George Bush által indított iraki megszállás kulisszái mögé, ugyanis kételkednek elnökük szavaiban, aki szerint Saddam Hussein tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik.
Két fiatal férfi, Daniel Murphy és Brandon Bartle jelentkezik a hadseregbe. A kiképzést követően hamarosan Irakba kerülnek, ahol átesnek a tűzkeresztségen. Egy elképzelhetetlen tragédiát követően a visszatérő katona azért küzd, hogy a maga módján segítse a gyászoló anya lelki megnyugvását.
Cherry kimarad a főiskoláról, majd az élet a hadseregbe sodorja, ahol szanitéc lesz Irakban – ezalatt egyetlen támasza igaz szerelme, Emily. A háborúból visszatérve a poszttraumás stressz nyomása alatt élete a drogok és a bűnözés spiráljába kerül, miközben azért küzd, hogy megtalálja helyét a világban.
Although he already has searched Iraq unsuccessfully for weapons of mass destruction as a member of a UN mission, German bio-weapons expert Arndt Wolf is still obsessed with the idea that Saddam Hussein is hiding something. Nobody around him is interested in this topic any more. This changes abruptly when an Iraqi asylum seeker claims to have been involved in the manufacture of chemical weapons. The German Federal Intelligence Service summons Dr. Wolf to ascertain the legitimacy of the claims made by the informant, who has been given the code name “Curveball”.
Két amerikai katona életveszélyes helyzetben ragad, egy iraki mesterlövész célkeresztjében. Csak egy ingatag fal választja el a prédát és a vadászt egymástól.
A tengerészgyalogos John Triton megtagadja felettese parancsát az iraki háborúban. Ezzel ugyan megmenti társai életét, de engedetlenség miatt elbocsátják a seregből. Visszatérve hazájába John megpróbál beilleszkedni a civil életbe. Egyik nap a feleségével, Kate-tel a hegyekben kirándulnak, amikor összeakadnak egy gyémánttolvaj-bandával. A bűnözők foglyul ejtik John feleségét. A volt katona tudja, hogy csak magára számíthat. Ám ezúttal élete legkeményebb és legfontosabb küldetése vár rá. Nem válogat az eszközökben, hogy megmentse szerelmét.
Dick Cheney, minden idők egyik legbefolyásosabb alelnökének élettörténete, aki szerény washingtoni bürokratából George W. Bush alelnökéig küzdötte fel magát - és aki úgy formálta át az Egyesült Államokat és a Földet, hogy annak hatásait a mai napig érezzük.
Olfat is raising her children in hardship. She has one daughter and one son called Yonos who works in Kerman copper mine. One day, she finds a note at home with this massage "My friends and I are going to enter the war as soldiers". After reading this note, Olfat and his friend's parents got worried about their sons. When operation Valfajr failed, they received news about Yonos's friend. Olfat is waiting for her son too. As she finds out that the Iraqi radio announces the Iranian captives' names, she ties a radio on her back and carries it everywhere.
Egy informátor története, aki titkos anyagokat szivárogtatott ki a sajtónak egy korábbi NSA kémküldetésről, amelynek célja az volt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankcionálja Irak 2003-as megszállását.
Megan Leavey tizedes a tengerészgyalogságnál. Harci kutyájával, Rex-szel együtt küzd a harctéren és iraki bevetéseik során rengeteg életet mentettek már meg. Egy robbanás aztán alapos tesztnek veti alá egymás iránti hűségüket.
2005. november 19., Haditha, Irak
Iraki lázadók amerikai tengerészgyalogosok ellen terveznek támadást. Bombájukat egy lakott területhez közeli út mellett helyezik el. Az ott élő irakiak látják előkészületeiket, ám bosszútól tartva nem jelentik az esetet. A bombát a tengerészgyalogosok konvoja alatt robbantják fel: az amerikaiak legnépszerűbb tisztjüket veszítik el. A katonák teljesen elveszítik fejüket: a közeli ház átkutatása során 24 embert mészárolnak le (köztük asszonyokat és gyerekeket). Szörnyű tettüket, a házban élők vívódását, majd szenvedését - és a lázadók indítékait egyszerre láthatjuk; mindössze egyetlen borzasztó és elgondolkodtató napot a sokéves háborúból…
Brian De Palma (A sebhelyesarcú, Aki legyőzte Al Caponét, Mission: Impossible, Carrie) valódi események ihlette háborús montázsfilmje egy kis csapat amerikai katona köré összpontosul, akik egy iraki ellenőrzőponton állomásoznak. A film különböző szemszögekből mutatja be a katonák, a média és a helyi lakosok helyzetét rávilágítva arra, hogy az egyes csoportokra milyen hatással van az aktuális konfliktus és az egymás közötti viszálykodás.
Stanley Phillips (John Cusack) magányosan, szomorúan tölti mindennapjait u2013 képtelen elmondani lányainak, hogy katona édesanyjuk meghalt az iraki háborúban. Úgy dönt, felkerekedik velük egy országjáró túrára, nem sejtve, hogy az együtt töltött idő a legjobb gyógyír fájdalmára. Lányai ártatlan bája, életöröme láttán Stanley újra ráérez az élet ízére, a boldogságra, melyről azt hitte, örökre elveszíti.