Nincs édesebb a bosszúnál, nincs boldogítóbb mások bajánál - Sebastian és mostohatestvére, Katherine e régi igazság jegyében él. Gazdagok, szépek, és túlcsordul bennük az erotika: New York naiv fiataljai mind a lábuk előtt hevernek, ők pedig ördögi csínyeikkel alaposan felforgatják, aztán pokollá teszik mindük életét. A nagy dobás azonban még várat magára - míg fel nem tűnik a színen új iskolaigazgatójuk lánya, aki elhatározta: mindaddig megőrzi szüzességét, míg férjhez nem megy. Katherine fogadást ajánl: ha Sebastiannek sikerül elcsábítania a jégkirálynőt, az ő teste a ráadás. Ellenkező esetben viszont bátyja vadonatúj Jaguárja a tét.
Beth, az ambiciózus, fiatal New York-i nő egy ideje már kiábrándult a szerelemből, azonban egy viharos római kirándulás teljesen megváltoztatja az életét. Mikor Rómában a szerelmesek kútjából érmét lop, egy sereg furcsa férfi szegődik a nyomába, hogy szerelmével ostromolja. Egy kolbászgyáros, egy utcai bűvész, egy festő, egy önimádó modell és egy elbűvölő riporter mind töretlen lelkesedéssel üldözi a lányt, hogy elnyerje kegyeit. De vajon melyik férfi szerelme valódi?
A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.
Stephen Frears filmje sokadik feldolgozása Choderlos de Laclos azonos című regényének, mely a múlt században tiltott olvasmány volt. Őszinte történet férfiak és nők cselszövéseiről, praktikáiról, szövevényes testi és lelki kapcsolataikról. Mindennek középpontjában a XVIII. század Franciaországának fülledt és romlott erotikája áll. Gyönyörű jelmezekben pompázó szereplők, az egzaltált, ugyanakkori rendkívül erotikus John Malkovich, a szépséges Michelle Pfeiffer, a fiatal, vonzó Uma Thurman remekül érzékeltetik e kor hálószobáinak, titkos budoárjainak történéseit. A gazdag és öntelt Merteuil (Glenn Close) fogadást ajánl a nőcsábász Valmontnak (John Malkovich). A feladat: elcsábítani az erényes, de gyönyörű Madame de Tourvelt (Michelle Pfeiffer). Ám Valmont csapdába kerül, mert áthágja azt a szabályt, melyet a legfontosabbnak tartott: "Soha ne légy szerelmes!"
Jack Lucas, a cinikus disc-jockey az egyik kijelentésével egy előre nem látható lavinát indít el. A rádióműsorában felelőtlen ítéletet mond a gazdag elit szórakozóhelyéről és gőgös világáról. Nem is számol azzal, hogy a telefonálója egy beteg lelkű fiatalember és még aznap este valóra váltja szavait. Valósággal megtizedeli egy felkapott bár előkelő vendégeit, majd utána magával is végez. Jack nem tud szabadulni a lelki felelősség alól még három évvel a történtek után sem. Munkájától visszavonul, az alkoholizmusba menekül, s egyedül a barátnője, Anne társaságát tudja elviselni. Aztán egy véletlen során találkozik Perry-vel, aki csak egy hajléktalan bolond, de ettől kezdve megváltozik az élete. Perry egykor neves professzor volt, s abban a bizonyos mészárlásban veszítette el imádott feleségét. Együtt indulnak hát el a Szent Grál keresésére, remélve hogy megtalálják a szeretetet és a boldogságot, melyre oly régóta várnak.
Frank és Lindsay, két kelletlen és kellemetlen vendég tesz eleget a meghívásnak és utazik el egy Isten háta mögötti távesküvőre. Találkozásukkor hamar felfedezik, hogy több közös vonásuk is van: mindketten utálják a menyasszonyt, a vőlegényt, az esküvőt, saját magukat és különösképpen egymást.
Az újnáci Adamot 12 hét közmunkára ítélik. A büntetést a jólelkű pap, Iván közösségében kell letöltenie. A csupa furcsa alakból álló társaság kíváncsian tekint a jövevényre, akinek célja felforgató jellegű - a paplak kertjének büszkeségét, az almafát veszi célba, almatortát akar sütni. Ám hiába Ádám eltökéltsége, az almafa termése ki van téve a madarak és a kukacok támadásainak, ráadásul villám is sújtja. Ivan úgy véli, az ördög packázik velük, Adam szerint viszont mindez Isten műve, hiszen a gonosz talán nem is létezik.
A young woman named Julia brings her fiance and his mother to a village in India to meet her father and brother. Hospitality proves in short supply and things take a turn for the worse when Julia's seductive younger sister arrives.
A comedy about three men who have reached the lowest rung on the social ladder. This story about lust for life and miracles that are possible only with the aid of extraordinary women unfolds at a place which reflects life, love and death like no other.
He's Irish, he's ageing, he drinks, is a touch cynical and when he has time writes a newspaper column. On the eve of the country's first election as an independent state, Dan Starkey's life is about to change after he finds the young woman he has just made love to dead and his only ally is a nun
Albert is an elderly man, a cynic, a choleric, and a racist. He lives in a wheelchair in a spacious flat in Trieste surrounded with his solitude of obsessive memory fragments, in which his unresolved relations with family members reside as he had distanced himself from them long time ago. His only contacts with reality are Ida on one hand, an educated middle-aged lady, who arrives from Istria to Albert's place twice a week to clean up, cook for him and to bathe him, and Albert's looking through the window on the other hand. That day Albert's and Ida's time together starts with Albert's nagging, him being cynical and aggressive. Ida puts up with his horrible communication with dignity and peace, but that ignites Albert's malicious behaviour even more.