A Donnie Darko egyszerre képregény, egyszerre esettanulmány és az év legmerészebb vállalkozása az amerikai független filmkészítésben. Csodákkal teli, hangulatos darab, amely az X-akták mágikus realizmusával mesél a nyolcvanas évekbeli kertvárosi tizenévesek szorongásairól. Kelly már a nyitó jelenetben elkezd zsonglőrködni a normalitással: a szappanoperába illő Darko család nekiesik egy rendelt pizzának, rövidesen pedig kiderül, hogy középső gyerekük, Donnie leállt a gyógyszerével, és üzeneteket kap az űrből. Az éjszaka folyamán Donnie-val újra kapcsolatba lépnek, ez menti meg attól a repülőgépmotortól, amely bezuhan a mennyezeten át. A fiú egyre mélyebben sodródik a bűvöletbe: meg van róla győződve, hogy huszonnyolc nap múlva vége a világnak.
Jack hangmérnökként dolgozik a filmgyárban, a munkája megszállottja. Egyik éjszaka mezei kirándulásra indul, hogy magnóra vegye a szél fütyülését egy készülő horrorfilmhez. Munkáját váratlan közjáték szakítja meg, egy közlekedési baleset szemtanúja lesz. Először autógumi kipukkanását hallja, majd látja, amint egy autó áttöri a híd korlátját és a mélybe zuhan. Jack a vízbe ugrik, és sikerül kimentenie a kocsi utasát, Sallyt, a fiatal lányt. A sofőr, a szépreményű elnökjelölt azonban halott. A rendőrségi vizsgálat szerint baleset történt, ám Jack rájön, hogy valójában merényletről van szó. Néhány embernek nem áll érdekében, hogy mindez kiderüljön.
A film Alexander Hamilton, az USA egyik alapító atyja és első pénzügyminisztere történetét mutatja be. Eredeti Broadway musical.
Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. A vezetőket kivégezték, számtalan résztvevőt - köztük Michael Collinst és Harry Bolandot - bebörtönöztek. Szabadulásuk után Collins megszervezte a sajátos taktikával harcoló Úr Önkénteseket és hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett.
Ellentmondásos dráma az amerikai történelem egyik legvitatottabb személyiségéről. Richard M. Nixon (Anthony Hopkins) volt az egyetlen elnök, aki lemondott hivatali idejének lejárta előtt. Az egész rendszerre a korrupció árnyékát vető Watergate-botrány kapcsán a beismerő vallomással egyenértékű gesztussal távozott, mielőtt politikustársai vádat emelhettek volna ellene. Az "impeachment" intézménye tehát még a Monica Lewinsky előtti időkből származó kemény kontroll az elnökök felett. Nixon életét gyermekkorától kíséri a rossz tanácsadókon át a feledésig Oliver Stone filmje. Az elnök feleségét, Pat Nixont alakító Joan Allen ezért a szerepéért Oscar-díj jelölést kapott...
Borat elmeséli, hogy tizennégy évvel ezelőtti filmjével óriási szégyent hozott országára, igaz, csak elindul egy újabb amerikai küldetésre, méghozzá most azért, hogy lányát ajándékul adja valaki olyannak, aki közel áll az USA "trónjához". Ám Boratnak gondja akad ottani népszerűségével, így muszáj álruhát hordania, nehogy felismerjék, miközben közelebbről is megismeri a karanténba vonult országot, no meg serpenyővel csapkodja a koronavírust, hogy végül Donald Trumpnak öltözve szolgálja fel lányát a jelenlegi alelnöknek, Mike Pence-nek.
A Beverly Hills-i női sztárfodrász nemcsak az elkényeztetett vendégek frizurájáról gondoskodik. A jóképű, harmincas George minden szempontból elkényezteti vendégeit. A népszerű fickó egyszerre három asszonnyal is viszonyt folytat. A barátnője, Jill rábeszéli, hogy nyisson saját üzletet. Ehhez viszont pénzre van szüksége. Így az egyik nő, Felicia gazdag férjéhez fordul segítségért. Az elnökválasztás közeledtével gyűlést tartanak a republikánusok. A nagy nap előestéjén rendezett fogadáson George az egyik barátnője oldalán jelenik meg. Az estélyen azonban a másik két szeretője is feltűnik a férjével.
A történet egy közönségesnek tűnő reggelen kezdődik, melyen New York egy feketék lakta negyedében tűzpárbaj tör ki egy drogkereskedő és az őt üldöző rendőrtiszt között, és a lövöldözésben egy kisfiú életét veszti. Csak John Pappas, a város idealista polgármestere lélekjelenlétének köszönhető, hogy sikerül a faji villongásokat megfékezni. Úgy tűnik, minden rendben van. Csakhogy Pappas lelkes jobbkezének, az ifjú és még naívabb Kevin Calhounnak feltűnik egy apróság: hogy mit keresett az utcán az a drogkereskedő, történetesen a helyi maffiafőnök fia, aki éppen próbaidősen volt szabadlábon egy olyan bűntényért, amiért 10-20 év börtön járt volna. És megjelenik a lelőtt rendőr özvegye is...
Minden idők legviharosabb és legvitatottabb amerikai elnökválasztása zajlott 2000-ben. A két jelölt, a republikánus ifjabb George Bush és a demokrata Al Gore fej-fej melletti küzdelmet vívott egymással. A Fehér Ház új lakójának kérdése a floridai szavazatokon, illetve azok újraszámlálásán dőlt el. A republikánusok, a rámenős texasi James Baker vezetésével el akarják érni, hogy ne számolják újra a szavazatokat, azonban a demokraták nem hagyják annyiban a dolgot. Al Gore, korábbi stábjának vezetője, Ron Klain vezérletével szállnak harcba a voksokért. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kerül.
A film a 2008-as amerikai elnökválasztási kampányt idézi fel. A demokraták jelöltjével, Barack Obamával szemben a republikánusokat egy veterán politikus, John McCain képviselte. Ráadásul mindenkit meglepve az alaszkai kormányzó, Sarah Palin személyében McCain egy szinte teljesen ismeretlen alelnökjelöltet választott maga mellé. A film a McCain-stratéga Steve Schmidt szemén keresztül mutatja be az elnöki székért folyó küzdelmet Palin kiválasztásától kezdve a választási vereségig.
Újra beköszöntött az elnökválasztási idény Amerikában. Az egyik jelölt, Jack Stanton (John Travolta) szenátor, aki hűséges felesége (Emma Thompson) mellett, egy nagyszerű csapat támogatását is élvezi. A szenátor kezd egyre népszerűbbé válni, ám a sajtó hirtelen megszellőztet egy-két kényes dolgot a múltjából. Vajon a sok rosszindulatú pletyka ellenére sikerül megnyernie az amerikai nép bizalmát?
Két héttel az elnökválasztás előtt Amerika elnöke félreérthetetlen szex-botrányba keveredik, amely végképp kompromittálja esélyeit. A médiában igen járatos és dörzsölt tanácsadója sugallatára kitalálnak egy háborút, amelyet könnyen meg lehet nyerni. Albánia úgyis messze van, a híradókba meg elég néhány véres kép... Hollywood viszont elég közel, úgyhogy felbérelnek egy csúcsproducert a kitalált háború hiteles megrendezésére. És mi még azt hittük, hogy tudunk a sorok között olvasni.
Egy film a legendás hírolvasó, Dan Rather utolsó napjairól a C.B.S.-nél. Rather feltárta Bush elnök múltját, aki fiatal korában kapcsolatait kihasználva kerülte el, hogy harcolnia kelljen a vietnami háborúban. A hírolvasó riportja visszavonhatatlanul megtépázta az Amerikai Egyesült Államok elnökének hírnevét.
Bud Johnson (Kevin Costner) egy fásult, érzéketlen, sörvedelő, de mégis imádnivaló fickó, aki mellett úgy száguld el az élet, hogy észre sem veszi. Az egyetlen jó dolog az életében a korán érő, maximalista lánya, a 12 éves Molly (Madeline Caroll). Ő gondoskodik mindkettőjükről, egészen egy mindent eldöntő pillanatig, a választások napjáig. Ekkor ugyanis véletlenül elindít egy folyamatot, amely odáig vezet, hogy az amerikai elnök kiléte egyetlen szavazaton múlik... az apjáén. A kalandos történet során kiderül, hogy egyetlen ember is képes megváltoztatni a világot, legyen bármily jelentéktelen személyiség is.
A filmmaker is granted unprecedented access to a political candidate and his family as he runs for President.
Primary is a documentary film about the primary elections between John F. Kennedy and Hubert Humphrey in 1960. Primary is the first documentary to use light equipment in order to follow their subjects in a more intimate filmmaking style. This unconventional way of filming created a new look for documentary films where the camera’s lens was right in the middle of what ever drama was occuring.
Tom Dobbs az Államok egyik legkedveltebb showmanje. Vicces politikai műsorában a politikusokat ekézve egyszer azt találja mondani, hogy elnökjelöltnek még ő is bármikor jobb lenne, mint a jelenlegi felhozatal. Rajongói kapnak is az alkalmon és e-mailek millióival árasztják el a műsorvezetőt, aki eleget tesz a nép kérésének és elindul a szavazáson. Dobbs üde szinfoltja lesz a szegényes választási cirkusznak, de azt még ő sem gondolja komolyan, ami egy szoftverhibának köszönhetően hamarosan megtörténik, hogy óriási fölénnyel megnyeri a választást. A hibát felismerő egyik lelkiismeretes szoftvermérnök felfedi Dobbsnak a hibát, akinek ezek után bölcs döntést kell hoznia az ország és saját jövőjéről.
Ha politika-párti partira vágysz, csak egy ember van, aki elég vad és vicces ahhoz, hogy eljusson a Fehér Házi buliba. Chris Rock az, és készen áll a pörgésre! Amikor Washingtonnak nagyon kell egy elnökjelölt, pár héttel a választások előtt, olyanra van szükségük, aki biztosan veszít. Mays Gilliam-met választják bábnak, aki egy ismeretlen helyi politikus az egyik lepukkant washingtoni negyedből. De ha Mays egyszer beszáll, akkor tuti kaszál. Bevonja a fivérét, Mitch-cset, a kőkemény óvadékügynököt, és a kampányból óriási bulit csinál. És Gilliam vezetni kezd a közvélemény-kutatóknál, és jó úton van afelé, hogy beírja nevét a történelembe. A komikus Chris Rock az írója, rendezője és főszereplője ennek a sikeres vígjátéknak a Capitol Hill-ről, melyben bebizonyosodik, hogy az esélytelen is lehet esélyes, és hogy Washingtonban az igazi hatalom óriási móka.
Michael Moore, a Fahrenheit 911 című film rendezője, 2004-ben az amerikai elnökválasztás előtt, országjáró kampánykörútra indult. Azt szerette volna elérni, hogy az amerikai állampolgárok nyissák fel végre a szemüket és értsék meg, hogy George W. Bush a hazugságok és a halott katonák árán akar elnök maradni.
Kazan a western par excellence filmművészeti műfajában dolgozta fel a mexikói forradalom 1909-től 1919-ig terjedő szakaszát, a paraszti származású Emilio Zapatát állítva a középpontba, aki - Pancho Villához hasonlóan - sajátos partizánharccal segítette a forradalmat Diaz diktatúrája ellen. Harca során Zapata szembesül a hatalom megrontó hatásával is, ezért fordul a hatalom képviselője ellen és akar permanens népi-paraszti forradalmat, mondván: "Egy erős népnek nincs szüksége erős emberekre."