A kultikus történet Mark Renton-ról szól és az õ "barátairól", akik lázongók, tévelygõk, tolvajok és narkósok...sehogy sem tudnak beilleszkedni az õket körülvevõ társadalomba. Az igazat megvallva, nem is igyekeznek túlságosan. Megvetik, sõt elvetik minden formáját. Ez a parttalan sodródás saját önpusztításuk gyökere. Az egyedüli menekülési lehetõségük a kábítószer, amelyrõl úgy érzik, védõpajzsot tart föléjük. Nem veszik, nem is akarják észrevenni, hogy visszavonhatatlanul az önpusztítás ösvényére léptek. A sors még egy utolsó lehetõséget biztosít Mark-nak, hogy visszaforduljon a lejtõn. Csak az a kérdés, hogy õ akarja-e kihasználni ezt az esélyt, érzi-e a lehetõséget? Igényli-e a változást? Látja-e értelmét...újra megválasztani a saját életét?
A „kelekótya angyalnak” (André Bazin adta ezt a szeretetteljes becenevet Tatinak) ez az utolsó előtti filmje, s egyben a legmélyebb, legszomorúbb humorú remekműve. Három évet várt a bemutatásra, s a legenda szerint egész vagyona, mindene ráment erre a filmre. „A Playtime-nak már szinte hivalkodva nincs egységes cselekményvezetése és elmesélhető története. Helyben futás ez, kapkodó lélegzettel, nem is igazán epizódok füzére, ezek sehogyan sem kapcsolódnak össze: a film a teljes széthullásról és a dolgok, összekapcsolhatatlanságáról szól. S főleg a kapcsolatteremtés reménytelenségéről. A epizódok nem 'darabok', hanem szálacskák, vonalacskák, melyek egyszerre eltünedeznek, elhalnak: csak a hosszú lábú, búsképű Hulot úr bolyong tovább egykedvűen és reménytelenül az értelmetlen üvegházban. A burleszk inspirálta vígjáték, a bohózat ilyen teljes és gyökeres.”
A Los Angeles-i kertváros tíz egymás mellett élő emberpárjának mindennapi történetét látjuk: elfojtott indulatok, szerelem nélküli szex, méltatlan munkák, gyötrő féltékenység, kicsinyes bosszú, szeretethiánnyal teli hétköznapok, az együttélés közönyös sivársága, álintellektuális játékok, gyilkosság - heroikus témák kifordítva, vitriolban hempergetve, rövidre vágva.
George Khan - gyerekeinek Dzsingisz -, a büszke pakisztáni bolttulajdonos vasszigorral tartja kézben a családját. Mind a hét gyermekéből becsületes muszlimot akar faragni. Igen ám, de a helyszín az észak-angliai Salford, s hozzá 1971-et írunk. Ella, George angol felesége szereti és becsüli férjét, ugyanakkor gyerekeit is boldognak szeretné látni. A gyerekek pedig - akik a trapéznadrág és az előre elrendezett esküvők között kénytelenek lavírozni - egyszerűen a modern világ polgárai szeretnének lenni.
Jack Burns (Kirk Douglas),a régmúlt idok cowboyainak magányos életét éli. Egyszerűen nem hajlandó elfogadni, hogy azoknak az idoknek már vége és képtelen beilleszkedni a modern kori társadalomba. Lóval közlekedik, személyigazolványt és jogosítványt nem hord magánál és ellenáll minden változásnak, amivel csak találkozik. Amikor illegális bevándorlók megsegítése miatt, legjobb barátja, Bondi, börtönbe kerül, Burns szándékosan kiprovokálja a letartóztatását. Elhatározza, hogy ha törik, ha szakad kiszabadítja. A rácsok mögött azonban kiderül, hogy öreg cimborája nem képes szökevényként leélni hátralévo életét, ezért inkább a börtönt választja. Jack úgy dönt, hogy egyedül szökik meg. Élethalál harc kezdodik, aminek a kimenetele eldönti az utolsó igaz, vad, nyugati cowboy sorsát.
A Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének alaphelyzetét és motívumait idéző filmben Michel meggyőződésből lett zsebtolvaj. Szerinte vannak emberek, akiknek szabad megszegniük a törvényt, s maga is ilyen. Barátnője, Jeanne és egy rendőrfelügyelő hiába próbálja az ellenkezőjéről meggyőzni; ügyessége folytán a rendőrségnek sehogy sem sikerül tetten érnie. Amikor két cinkostársát letartóztatják, Michel átmenetileg elhagyja Párizst. Visszatérvén újra találkozik Jeanne-nal, akit közben egy másik férfi teherbe ejtett. Újra lopásra adja a fejét, hogy a lányt támogassa, de ezúttal elfogják. Jeanne meglátogatja, s Michel ekkor ébred rá, hogy szereti: "Milyen furcsa utat is kellett bejárnom, hogy eljussak hozzád."
Új-Zéland õslakói, a keleti partvidéken élõ maorik azt állítják, hogy õsük, Paikea bálna hátán érkezett meg a szigetre. A hagyomány szerint minden generációban a fiú örökös veszi át a családfõ szerepét. Azonban egy ikerpár születésekor a fiútestvér meghal, így a lány, Pai rendeltetett a jövõbeli családfõ szerepének betöltésére. Koro, a családfõ nem hajlandó beleegyezni, hogy lány unokája lépjen a nyomába. Pár évvel késõbb Koro a fejébe veszi, hogy törzse folyamatos szerencsétlensége Pai születésével kezdõdött, ezért összehívja embereit, hátha köztük van a leendõ vezér. Pai a világon mindenkinél jobban szereti Koro-t, de szembe kell szállnia vele és a több ezer éves hagyománnyal, hogy bebizonyítsa: õ az igazi örökös.
A párizsi ALTRA cég lázasan készülődik a nagy amszterdami autó-kiállításra. Egyetlen, ám annál nagyobb reményekre jogosító kiállítási cikkük egy univerzális kempingkocsi, melyet Hulot úr tervezett. A kis méreteihez képest káprázatosan sok szolgáltatást nyújtó autót maga a tervező vezeti Hollandiába. Hulot urat azonban - szokásához híven - rengeteg bonyodalom és szerencsétlenség éri az úton
An aged father and his younger, mentally challenged son have been working hard every day to keep the bathhouse running for a motley group of regular customers. When his elder son, who left years ago to seek his fortune in the southern city of Shenzhen, abruptly returns one day, it once again puts under stress the long-broken father-son ties. Presented as a light-hearted comedy, Shower explores the value of family, friendship, and tradition.
A negyvenes éveiben járó Andreas egy különös városba érkezik és nincsenek emlékei arról, hogy hogyan és miért került oda. Kap egy lakást és munkahelyről is gondoskodnak számára. Nemsokára barátnője is lesz, akivel hamar összeköltöznek. A felszínen minden tökéletes, de Andreast mégis nyomasztja valami. A hideg üvegépületek, a szürke színek, az ízetlen ételek, a túlzottan udvarias kapcsolatok - mind természetellenesnek hatnak. Megpróbál elmenekülni a városból, de hamar rájön, hogy képtelenség megszabadulni onnan. Egy nap megismerkedik egy férfival, aki egy titkos rést rejteget pincéje falán. Andreas előtt megcsillan a remény a szabadulásra.
A critique of liquid love through sarcasm and crude humor. With the desire that the viewer empathize with the protagonists and reflect on the ephemerality of sexual-affective relationships in modern society. At the end of the short film, the transformation of people into mere consumer goods will be clear, which, once they have been used, are discarded
Vasutty and his son Sajan are Taxi drivers. When Vasutty drives a 72 model Ambassador, Sajan drives an Innova. Sajan, Deepak, and Parvathy are best friends. Deepak runs a drama academy and Parvathy is an interior designer. Once Sajan happens to drive Vasutty's car and that changes Sajan and his friends' fortunes forever. At this stage Janaki enters their life. As days pass by they realize that what they thought to be fortune turns out to be their misfortune. Rajasenan's '72 Model' plots their efforts to come across these troubles.
A shopping center along a large highway is the scene of an apocalyptic musical. Animation with a strong sense of form set to auto-tuned music by Klungan. About liberation through great catastrophy.
A single mother suffers a devastating stroke leaving her teenage daughter and 7-year-old son to care for her, testing the family's strength to hold things together as their roles are reversed.
The second essay about still dominant dark aspects of our modern society. It is conceived as a surreal anti-patriarchal thought experiment and raises important questions about gender, power, and social change, prompting us to reflect on how historical patterns of discrimination and oppression might be either repeated or overcome in a reversed gendered world. It challenges the viewer to confront their own assumptions and biases, and to consider the possibilities of a more equitable society.
A feature documentary about the journey of mankind to discover our true force and who we truly are. It is a quest through science and consciousness, individual and planetary, exploring our relationships with ourselves, the world around us and the universe as a whole.
An aging drag queen struggles to find her place in the modern drag world.
Embarrassed about his identity and culture, a meek Indian high-schooler decides to attend an American university to pursue his passion for film. But in doing so, he causes a rift in his fundamentalist family.
Method Sampling is explored through the works of a hip-hop orchestra, a disabled choreographer, a self-taught Black mycologist, a tiny house builder and a critical theorist.
A film about non-territorial office space, multi-mobile knowledge workers, Blackberries and Miles&More. A road movie discovering the working world of tomorrow. This documentary will take you on a journey through the post-industrial knowledge and services workshops, our supposed future working place. In this new world work will be handled more liberally. Time clocks cease to exist. Attention is not compulsory any more. The resource “human“ comes into focus. The film closely follows the high-tech work force – people who are highly mobile and passionate to make their work their purpose in life. Further episodes resume this topic and lead into the world of modern office architecture and into the world of Human Resource Management.