Insurance executive Charles suspects his wife Hélène of playing the field, so he has a private detective locate his wife's lover, author Victor Pegala.

A film szép és megejtő kommercializálása a szürrealista ábrázolásmódnak: a burzsoáziáról úgy rántja la a leplet, hogy Oscar-díjjal jutalmazzák. A valóságnak hitt történetben többször is álmodnak a szereplők, sőt néha arról álmodnak, hogy mit álmodik a másik, így az eredeti álmot is beszámítva (hiszen az egész film egy nagy álom) háromszoros álomképet kapunk.

Egy ódon római palotában visszavonultan él az idős, művészetrajongó professzor. Akarata ellenére beköltözik a házba egy márkinő a barátaival. A fiatalemberek gátlástalanul rontanak be a professzor életébe - ez szembefordulásra készteti őt a fasiszta elemektől befolyásolt jelenkorral, amelytől mindaddig elzárkózva élte életét.

A weekend at a marquis’ country château lays bare some ugly truths about a group of haut bourgeois acquaintances.

Sarah és Brad látszólag boldog házasságban él a kertvárosi otthonukban, csak az a baj, hogy mással, más fedél alatt. Sarah egyedül neveli a kislányát, miközben a munkába temetkező férjét alig látja. Bradnél fordított a helyzet, ő vigyáz a gyerekre, miközben neje dokumentumfilmeket forgat. A magányos szülők a gyerekeiket sétáltatva, a játszótéren találkoznak. Egymás segítségével hamarosan újra felfedezik a szabadság és a szerelem érzését. De van-e jövője kapcsolatuknak? Titkolózzanak, vagy kezdjenek új életet? És mi lesz a gyerekekkel?

A gazdag milánói család sarja, Edo egy étterem megnyitásáról álmodozik, melyet barátjával, Antonióval, a megnyerő és tehetséges séffel közösen vinne. Kettejük ígéretes együttműködése és egyben a családi béke akkor bomlik meg, amikor Antonio és Edo édesanyja szenvedélyes viszonyba bonyolódik.

A kamasz Bennyvel nem törődnek a szülei. A tizennégy éves srác minden idejét videózással és kamerázással tölti. A képernyőn a brutális, erőszakos felvételeket szereti nézi, vagy az ablakból eléje táruló látványt rögzíti kamerájával. Számára minden, ami videóra van rögzítve, jobb és valóságosabb, mint amit a szemével lát. Különösen az általa felvett disznóölés képeit elemzi, sokszor megnézi, lelassítja, visszapörgeti. A videokölcsönzőben megismerkedik egy lánnyal, akit felhív a lakásukra. Azután hidegvérrel megöli, miközben mindezt videóra veszi. Később a felvételt megmutatja a szüleinek.

Charles Bovary, a nemrég megözvegyült vidéki orvos feleségül veszi Emmát, egy módos parasztgazda szép és nagyravágyó lányát. Emmának már az esküvő után rá kell jönnie arra, hogy férjében nem találja meg a szenvedélyt, amire vágyott. Gyűlöli a gyenge jellemeket, kiábrándul tutyimutyi férjéből, romantikára vágyik. Sikertelenül próbál kitörni a hétköznapok szürke egyhangúságából. Mivel felesége folyton gyengélkedik, Bovary úgy gondolja, levegőváltozásra van szüksége, ezért Yonville-be költöznek, ahol Emma más férfiakhoz menekülve keresi az életéből hiányzó szenvedélyt.

A történetben nem képzelt tudósról van szó: a film főalakja Henri Laborit, az orvos és teoretikus, akinek az emberi faj lehetőségeit tárgyaló könyvei rendkívül népszerűek Franciaországban. Patkánykísérletekkel bizonyította, hogy konfliktushelyzetben az ember három lehetőség közül választ: felveszi a harcot, elmenekül, vagy elfojt és rosszul lesz. Három párhuzamos életút bomlik ki a filmben: a színésznőé, aki kitér a problémák elől (menekül), az első generációs értelmiségi férfié, aki szembeszáll, harcol korlátaival, valamint a sikeres karrierjét építő értelmiségié, aki a válsághelyzettel nem tud megküzdeni, belebetegszik. Mind Laborit, mind Resnais a "menekülésben" látja az egyetlen, válságból kivezető utat. A tudományos téziseket bemutató, elgondolkodtató filmnek meglepően nagy közönségsikere volt, s a kezdeti fanyalgás után a kritika is elismerte.

Hatalmas esküvő készülődik a de Tartas és a Crépin-Jaujard család között, a szülők már mindent elrendeztek Didier és Evelyne kézfogójával kapcsolatban. Ám váratlanul megtalálják de Tartas feleségének a nagyapját, méghozzá jégbe fagyva. A papát magához veszi a család, s hogy ne okkozzanak neki megrázkódtatást, múlt századbéli stílusban rendezik be a házukat és a környezetét. Ám eljön az az idő, amikor is az "örökifjú" megtudja az igazat.

A hallgatag, igénytelen és szorgalmas fiatal lány, Sophie személyében ideális cselédet talál a gazdag liberális polgárcsalád. A lány problémáira, jelenlétére senki sem szentel figyelmet, egyedüli támasza az agresszív postáskisasszony, Jeanne. Csakhamar kiderül azonban, hogy az okos és ravasz postáskisasszonynak Sophie csak ürügy arra, hogy bejusson a lány gondjaira bízott házba. Az egyszerű sorból származó, és nem éppen makulátlan előéletű háztartási alkalmazott és a szintén kétes múltú postáskisasszony úgy érzi, eljött a bosszú ideje az őket megalázó társadalmat megszemélyesítő családdal szemben... Chabrol ezúttal is a mindennapi bűnről, s erkölcsről szól. Ezt a történetét sem sorolhatjuk a bűnügyi filmek kizárólagos kategóriájába, művei inkább nevezhetők - ahogyan kritikusai próbálták megfogalmazni - csak Chabrolra jellemző "bűnfilmeknek". Claude Chabrol, az egykori újhullámos rebellis félszáz film után az egyenletes francia minőség megtestesítője lett.

A gyártulajdonos családja vendéget fogad, akinek megjelenése mindenkit elbűvöl. A szolgálólány megvilágosodik a hatására, kitör eddigi életéből, és csodagyógyítóvá válik. A többiek is változásokon mennek át, ezek azonban őrületben, kétségbeesésben és szexuális kicsapongásban végződnek. A család azonban mégsem tud teljesen elszakadni korábbi életétől.

A couple of bourgeois intellectuals, Carlo and Silvia, have been married for twenty years. While she lives in their flat in Rome, he spends most of his time in the country house where he writes his books, openly living with his younger lover, Lù. In return, Carlo has long accepted that her wife may have lovers, but her volatile relationship with a young neo-fascist suddenly rekindles his jealousy.

Három polgári család történetét ismerhetjük meg, akik ugyanabban a polgári házban élik mindennapjaikat.

Bár iszik is, dohányzik is – ez hamar kiderül, meghatározó tulajdonsága valóban a "fecsegés". Macskakörmösen, mert nagyon is tisztában van vele, kinek miről és mennyit kotyogjon ki, megteremtve ezzel egy pikáns humorú körbezsarolást a titkukat rejtegető munkaadói között.

Sigognac báró, az elszegényedett nemes vándorkomédiásokkal megy Párizsba szerencsét próbálni. Útközben beleszeret a társulat egyik tagjába, a szép Isabelle-be. Csakhogy Isabelle megtetszik Vallombreuse hercegnek is és innentől kezdődnek a párbajok, harcok, várostrom...

Marguerite Dumont egy rendkívül tehetős nő, aki egész életét egy dolognak szentelte, a zenének. Szenvedélye az éneklés, rendszeresen ad privát koncerteket barátainak, akik mindig örömmel fogadják, de nem az előadást, sokkal inkább annak végét. Marguerite borzasztóan énekel, de ezt senki nem meri neki elmondani, ezért Ő abban a hitben él, hogy kiváló előadó, így elhatározza, megmutatja "tehetségét" az egész világnak.

Louise, who has just written a novel, comes to Paris to meet with a potential publisher. While in the city, she stays with her older sister, Martine, who in many ways is the exact opposite of Louise: she lives in a fashionable neighborhood, is cold to others, and has snobby friends, while Louise lives in a small town and is thoroughly unpretentious. Louise's apparent happiness -- and similarities to their mother -- gradually gets on Martine's nerves.

Patricia felbéreli egy barátját, hogy játssza el a férje szerepét, így remélvén megszabadulni egy nem kívánt udvarlójától. Az ifjú álférj beköltözik a lány szüleinek házába, ahol nem várt neházségekkel kell szembenéznie - többek közt egy Puty-puty névre hallgató, beszélő kakassal.

A papnak készülő fiatalember, Julien Sorel, jóakarója, Chelan abbé közbenjárására kerül Verriéres polgármesterének, de Renal úrnak a házába, gyermekeinek nevelőjeként. A titokban Napóleonért rajongó, önérzetes tanító fiatalos lobogása, vonzó megjelenése erős hatással van a ház gyönyörű úrnőjére, aki soha nem ismerte még a szerelmet...

Stendhal máig népszerű romantikus regényének filmfeldolgozása négy részben idézi fel az alacsony sorból származó, fiatal tanító, Julien Sorel dicsőséges és dicstelen pályafutását a párizsi szalonok és a női ölelések forgatagában.